Helena gyermek versei-meséi

Tóbiás a kintornás…
Helena

Élt egy tücsök, Fű Tóbiás…
fekete ceremóniás.
Hegedűjét felhangolta,
a napot így múlatta.

Húzta-vonta a vonóját,
el is verte kis vagyonát.
Törte fejét egy darabig,
meddig húzzam, tán tavaszig?

Kotta füzet nem kell néki,
muzsikáját igen félti,
titkot őriz el nem árul,
aki hallja mindig ámul.

Felvette a díszruháját,
megpödörte bajuszkáját.
Úgy hajlongott, mint egy fűszál,
jöjj csak hozzám és daloljál.

Billeget az asszonykája,
büszke volt rá Tóbiása,
ezért aztán egész éjjel,
néki táncolt tücskök szépe.

Jött a hajnal elfáradtak,
egész éjjel csak mulattak,
felvették a háló sipkát,
hallgatják a kis pacsirtát.

Május – Anyák Napja
Helena

Mire nyílnak az orgonák,
zöld lombot fakaszt minden ág.
Hála néked Édesanyám,
neveltél, és vigyáztál rám.

Édesanya! Drága kincsem!
Nálad szebb e földön nincsen.
Csokromban e sok virág…
érted mondok, száz imát.

Karom nyújtom, most ölelj át!
Boldog Anyák Napját!

Anyák Napjára Édesanyámnak

Helena

Kicsi vagyok,
hosszú verset nem tudok,
szívem súgja
mindig terád gondolok.

Kicsi karom
téged ölel, úgy imád,
e szép napon, köszönt
leánykád és fiacskád.

Vigyázok rád
s ígérem, hogy jó leszek,
megfogadom
rosszat többet nem teszek

Szeretném ha
kedves arcod ragyogna,
könnyeidet
gyermeked lecsókolja.

Megköszönöm, hogy
Te lettél az Anyukám,
élj boldogan
drága édes mamácskám.

Édesanyámnak…

Helena

Tarka mezőn szaladgáltam

sok pipacsra rátaláltam.

Szeretetből csokrot kötök

Édesanyám hozzád jövök.

Kicsi kezem néked szedte,

gondoskodva  dédelgette.

Néked hoztam, szemem ragyog,

mikor adom, boldog vagyok.

Adni néked, oly nagy öröm,

hogy felnevelsz, megköszönöm.

Édesanyám csillag szemed,

simogató lágy kis kezed,

legszebb ajándék, mit adhatsz:

óvó öledben elringatsz.

Húsvéti készülődés…

Helena

Kiskertemet körbejártam…
duzzad a rügy vékony ágban,
mire Húsvét bekopogtat,
vidám dallal szórakoztat…
sok-sok apró kicsi madár,
fütyüli már: tavasz itt jár!

Fessünk tojást  locsolóknak
és a kedves vers mondóknak,
nyuszi bújik bokor alatt…
lobog füle, gyorsan szalad.

Fészket rak, ha jó is voltál…
leánykákhoz szépen szóltál,
szagos vízzel megöntözzed,
meg is látod  örömüket.

Jutalmad majd megkapod…
egy-egy puszit… de jó nagyot.
Kék virágot illatosat…
feldíszíti kalapodat.

Erdei házikó
Helena

Erdő mélyén
egy kis ház…
anyó- apó
gondja száz.

Apó reggel
erdőt járja,
sok kis állat
nagyon várja.

Hazamenet
gombát szed…
ugye te is
szereted?

Anyó serény,
kenyér dagad,
fínom ebéd
el nem marad.

Buksi vigyáz
most a házra,
vacsoráját
megszolgálja.

Kutyahűség

Helena

Kutyád hű és jó barát,
de a fene a gusztusát,
ha a szomszéd csontot ád,
nem veti meg e lakomát.

Kutyahűség létezik…
lehet, hogy olykor vétkezik,
de gazda, az csak egy lehet…
néked nyaldossa meg kezed.

Anyó, Apó és a gyerekek /esti mese/

Helena

Tisza mellett kicsi kunyhó
abban alszik két kis lurkó,
ősz anyóka álmuk nézi,
fél szemével kincsét védi.

Esti mesét nem ő mondta,
csendes imát nekik súgta,
altatót tücsök muzsikált,
apóka a rókával kiabált.

Zene- bona nagy a lárma
sötét borult a határra,
bagoly szeme hunyorít,
itt az egér, már visít.

Öreg apó felriad
mi az mi ily lármát csap?
Szegény egér itt a vég…
bagoly mondja, hú be szép.

Alszik a táj a víz csobban,
halász evez a ladikban,
hálót vetni indul hamar,
jön a vihar, elég nagy baj.

Repül kalap be a vízbe,
paprikás lesz majd ebédre
bográcsba kerül, ami fogás
légy vendége kicsi pajtás.

Buci-Juci  a falánk kutyus
Helena

Buci Juci álmos kutyus kukucskál,
hol a gazdi? Egyre csak ezt kérdi már.
Egyre várja, hívja kisgazdáját,
hátha kap, egy kis csokikát.

Elromlik majd a fogacskája,
fáj aztán a nagy pofázmánya,
mehet kutyus fogászatra,
leesik majd az álla.

Buci Juci! Nincsen nasi,
megfájdul majd a pókhas poci.
Helyetted, majd én befalom,
lesz aztán nagy vigalom.

 Így szeretlek téged kutyuskám,
feláldozom érted a fogacskám,
megnövesztem a kicsi pocakom,
helyetted a csokidat befalom.

 Kutyuskámnak a fogára vigyázok,
csokit akar én majd reá kiáltok.
Ebugatta Buckó Juckó mész a sarokba!
Ki látott már csokit enni titokban.

 Kutya csokit, csontot, azt megkapod
nem fáj majd a fogad, ha azt harapod.
Én sem kérek tőled egy harapást,
mind a tiéd, edd meg, és el ne ásd!

Tavasztündérke
Helena

Apró szoknyám
mint egy harang,
széllel táncol
giling-galang.