Nagyanyó, Nagyapó és a gyerekek
Helena
Tisza mellett kicsi kunyhó,
abban alszik két kis lurkó.
Ősz anyóka álmuk nézi,
fél szemével kincsét védi.
Esti mesét nem ő mondta,
csendes imát nekik súgta.
Altatót tücsök muzsikált,
apóka a rókával kiabált.
Zene-bona nagy a lárma,
sötét borult a határra.
Bagoly szeme hunyorít,
fut az egér… már visít.
Öreg apó felriad…
mi az, mi ily lármát csap?
Szegény egér itt a vég…
bagoly mondja, hú-hú-hú be szép.
Alszik a táj… a víz csobban,
halász evez a ladikban.
Hálót vetni indul hamar,
jön a vihar, elég nagy baj.
Repül kalap be a vízbe,
paprikás lesz majd ebédre.
Bográcsba kerül minden fogás,
légy vendége holnap pajtás.