Jön a vihar
Helena
Tisza mellett kicsi kunyhó
abban alszik két kis lurkó,
ősz anyóka álmuk nézi,
fél szemével kincsét védi.
Esti mesét nem ő mondta,
csendes imát nékik súgta,
altatót tücsök muzsikált,
apóka a rókával kiabált.
Zene-bona nagy a lárma,sötét borult a határra,
bagoly szeme hunyorít,
itt az egér… már visít.
Öreg apó fel is riad,
mi az, mi ily lármát csap?
Szegény egér itt a vég…
bagoly mondja, hú-hú be szép.
Alszik a táj a víz csobban,
halász evez a ladikban,
hálót vetni indul hamar,
jön a vihar, szelet kavar.
Repül kalap be a vízbe,
paprikás lesz majd estére.
Bográcsba kerül, ami fogás
légy vendége kicsi pajtás.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: