Buci-Juci a falánk kutyus
Helena
Buci Juci álmos kutyus kukucskál,
hol a gazdi? Egyre csak ezt kérdi már.
Egyre várja, hívja kisgazdáját,
hátha kap, egy kis csokikát.
Elromlik majd a fogacskája,
fáj aztán a nagy pofázmánya,
mehet kutyus fogászatra,
leesik majd az álla.
Buci Juci! Nincsen nasi,
megfájdul majd a pókhas poci.
Helyetted, majd én befalom,
lesz aztán nagy vigalom.
Így szeretlek téged kutyuskám,
feláldozom érted a fogacskám,
megnövesztem a kicsi pocakom,
helyetted a csokidat befalom.
Kutyuskámnak a fogára vigyázok,
csokit akar én majd reá kiáltok.
Ebugatta Buckó Juckó mész a sarokba!
Ki látott már csokit enni titokban.
Kutya csokit, csontot, azt megkapod
nem fáj majd a fogad, ha azt harapod.
Én sem kérek tőled egy harapást,
mind a tiéd, edd meg, és el ne ásd!
