Helena gyermek versei-meséi

Tavasztündér
Helena

Madár majd,
ha dalra fakad,
Tavasztündér
mutasd magad.

Szirmot hint
és rügyez az ág,
süt már a nap
ez mese világ.

Virágszoknya
széllel táncol,
hajnal pírja
égen lángol.

Fánk
Helena

Én vagyok
a pufi fánk
kicsi vagyok,
ha nagy a szánk.

Finom ízes
cukros falat,
ha bekapod
pocak dagad.

Katica…
Helena

Én vagyok a
Katica…
gyere vélem
lagziba.
A hét pettyem
néked adom,
vidám lesz a
lakodalom.

Gólya…
Helena

Kelep vagyok
a kis gólya,
kinek olykor
lóg az orra.

Békacombra
fáj a foga,
ne szomorkodj
te kis buta.

Erőművész
Helena

Erőművész
a nevem…
izmos is a
két kezem.

Jó erőmet
karban tartom,
nem adom fel
bátor harcom.

Kalap
Helena

Kobakomon
van a helyem
nem süt a nap
ha fel teszem.

Virág virul
kalap szélén,
szép is leszek
még a végén.

Holle anyó
Helena

Én vagyok
a Holle anyó…
párnám dagad,
s hullik a hó.
Hízik már
a takaró…
nagy pelyhekben
hull a hó.

Virág Tündér…
Helena

Virág tündér
pille szárnyon…
tavaszt hozó
virág száron.

Tarka mező,
száz kis csokor
boldog vagyok
ha szirma bomol.

Varázspálcám
virágot bont.
tarka mező
virágot ont.

Bohóc

Helena

Bóbita…

a becses nevem

a vidámságot

úgy szeretem.

Szívem derűs,

ha reád nézek,

gyere pajtás

erre kérlek.

Jó a kedvünk,

szép napunk…

hangozzék most

víg dalunk…

Kéményseprő

Helena

Arcom kormos

szemem fényes

kéményemre

vagyok kényes.