Helena gyermek versei-meséi

Helena: Dodika álmos….

Dodika álmos

Helena

 

Hű de nagyon
álmos vagyok,
dunna között
elszunnyadok.

 

Csiki-maki
nem kell nékem,
hagyj pihenni
szépen kérlek.

 

 Felébredek…
morcos leszek,
megkarmolom
rossz kis kezed

 

Ő már szobatiszta!

Helena: Szánkózzunk….

Szánkózzunk…
Helena

 

Havas hajnal,
hóesés,
de jó is a nevetés.
Szánkózni is
ó be jó,
fel is borul
kis Kató.

 

Piros arca
ragyogó,
simogatja
puha hó.
Siklik már
sebesen,
aki látja nevessen.

 

Gyere pajti
ülj mögém,
le ne essen
kis öcsém.
Pajti füle
úgy lobog
foga villog
vigyorog.

 

Csahol is
jó nagyokat,
nem  érzi
a fagyokat.
A bundája
finom puha,
nem  lesz ebből
meleg suba.

 

Jó barátom
szánkóm húzza,
  szeretem én
ő ezt tudja.

 

 

Helena: Cica sapka…

 

Cica sapka

Helena

 

Buksi fején
cica sapka
reá is nőt
ebugatta.
 
Élő sapkát
ki látott már
Buksi fején
cica a sztár
 
Fejed néki
remek torony
trónusán ül
ne vedd zokon.
 
Majd ha éhes
le is csalom,
kolbász falat
lesz jutalom
.

 

Helena: Nyuszi és a hóember…

 

Nyuszi és a hóember….

Helena

 

Nagy baj történt

kint a kertben,

répa orrom

miért nem leltem.

 

Mi lesz vélem

gyerekek…

orrom nélkül

csak szenvedek.

 

 

Nyuszi koma

te gézengúz,

répa orrom

lám  idehúz.

 

 

Orrom nélkül

csonka vagyok,

kert végébe

bujdokolok

 

 

Helena: Zsuzska főz….

Zsuzska főz

Helena

 

 

Gombócra fáj

Zsuzsi foga,

meg is főzi

lesz lakoma.

 

Jó sok lekvár

a hasába…

dagad majd a

gombóckája.

 

Édes morzsa

hú de finom…

gyorsan rögvest

megpirítom.

 

Tele lett a

fazék véle,

vacsora lesz

estebédre.

 

Édesanyja

dicsérgeti,

ügyes kislány

mondja neki.

 

Helena: Az én kicsi kalapom, pom, pom, pom.

Az én kicsi kalapom-pom-pom….

Helena

 

Szekrény mélyén

szalma kalap,

elmúlt a nyár

kalap maradt.

 

Őrizgetem

jövő nyárra,

virágot is

kötök rája.

 

Szalagját is

feltekerem,

tűz a nap, majd

kellesz nekem.

 

Apró virág

kék és piros,

mondják reá:

milyen csinos.

 

Előkerül

meleg sapka,

támad a tél

zord haragja.

 

Lenne egy kérésem… teljesíted?

Ha tetszett amit eddig itt láttál és olvastál, kacsints reám légy oly kedves,  hogy tudjam olvasod-e a verseimet, meséimet.

Ha üzenetet hagysz Helenának a blogernek, annak még jobban fogok örülni.

Szemem kacsint

boldog vagyok…

orrom gombóc

bohóckodok.

Vidámság a

kenyerem…

gyere gyorsan

tarts velem.

Köszönöm!

Szeretem a gyerekeket

mondd gyorsan a neveteket…

Lackó, Julcsi, Bori, Sári

cirkusz előtt foglak várni.

Csapd össze a tenyeredet

zsonglőrködök  sokat neked.

Ha a labdám elgurul,

szemeimből könnyem hull.

Ne búslakodj, én sem teszem

kalapomat megemelem.

 

Helena: Hétnek feje…

Hétnek feje
Helena

 

Hétfő van ma
hétnek feje…
egész nap csak
fő a feje.
Mi legyen ma
vacsorára…
Túrós bukta:
mondom reája.

 

Finom édes
csupa cukor…
ha sok maradna,
itt egy bugyor.
Elküldöm ma
este néked,
galamb postán
osztom véled.

 

Ki látott már
ilyen csudát…
túros buktával
galambfutárt?
Mese kérem,
bolond mese…
ha nem hiszed
fuss el vele.

 

Helena: Hóemberünk házasodik…

 

Hóemberünk házasodik

Helena


Hóemberünk jó ember,
búslakodik már régen…
asszony után fájt a szíve,
s könnyezett a szén szem.

 

Szíve sajdult mikor látta
másnak is van párja,
bánatában olvadozott
sok kis gyermek bánta.

 

Összesúg a gyereksereg
készen áll a tervük…
csillagfénynek leple alatt
repdesett a lelkük.

 

 Hideg kezük, serénykedett,
úgy várták a reggelt,
ébredjen már hóemberük…
ki mosolyogva felkelt.

 

 Mellette már kicsi párja
aranyos kis gombóc,
ragyogott a sötét szeme
haja szőke, lengő kóc.

 

Lakodalom volt a kertben,
gyerkőc had a násznép,
így lepték meg a gyerekek,
s tervükből  lett  ajándék.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!